Kataszteri Szolgáltatások

Ingatlan tulajdonosként gyakran találkozhatunk az ingatlan-nyilvántartást érintő feladatokkal. Legyen szó akár telekhatárt érintő ügyekről, vagy telken belül történt változásokról. Ezek megoldásában nyújtunk teljeskörű földmérő szolgáltatást.

  

Telekhatár kitűzés

Telekhatár kitűzése, hivatalos, ingatlan-nyilvántartási adatok alapján.
Telekhatár kitűzése során a földhivataltól kapott adatok és a helyszíni állapotok alapján megmutatjuk telkének tényleges határvonalát, elkerülve ezzel az esetleges „telekhatár vitákat”.

Szolgáltatásunk teljes körű földhivatali ügyintézést biztosít.

Épületfeltüntetés, épületbontás

Épületet épít, bővít, esetleg bont?
Fontos ezek ingatlan-nyilvántartásbeli átvezetése is. Mi elkészítjük ennek hivatalos dokumentációját, melyet benyújtunk a területileg illetékes földhivatalnak, ahol ezt jogerőre emelik.

Épületfeltüntetés esetén szükség van a használatba vételi engedélyre is, melyet az építési hatóság állít ki. Ennek hiányában fennmaradási engedély is kérhető.

Telekalakítás
(telekfelosztás, telekhatárrendezés, telekegyesítés, telekcsoport újraosztás)

Telekalakítás esetén a legfontosabb szempont a hasznos területek létrehozása. Ennek megvalósítására gyakran egy adott telket célszerű több különálló telekké osztani, vagy esetleg több szomszédos telket egy területté összevonni. Amennyiben a tulajdonosnak már van elképzelése a telek létrehozásával kapcsolatban, első körben célszerű felvenni a kapcsolatot a helyi építési hatósággal, aki előzetesen megállapítja, hogy a Telekalakítás megvalósítható e.

A földmérési munka a hivatalos ingatlan-nyilvántartási adatok alapján történik, melynek végeztével a terepen megjelöljük az új határvonalat/ határvonalakat, melynek állapotát a földhivatal átvezeti a nyilvántartásba.

Művelési ág változás

Amennyiben a termőföld művelési ága megváltozik, azt be kell jelenteni az illetékes járási hivatalnál, annak átvezetése érdekében. A bejelentés elmulasztása földvédelmi bírságot vonhat maga után.

Művelési ág változásnak minősül:

  • a földrészlet művelési ágát más művelési ágra alakítják,

  • a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik,

  • a terület beruházási területté válik,

  • a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították,

  • a művelés alól kivett területet mező- és/vagy erdőgazdálkodási művelésre alkalmassá tették és ez eléri a legkisebb területi mértéket (400 nm-t)

Ha ezek valamelyike megvalósul, tehát a földrészlet művelési ága megváltozik, akkor ennek ingatlan nyilvántartási átvezetéséhez változási vázrajzot kell elkészíteni. Vázrajzot elkészíteni csak a tényleges változást követően lehet.

Nem kell változási vázrajzot készíteni abban az esetben, ha a változás az egész helyrajzi számot vagy az egész alrészletet érinti, illetve ha a változás területi mértéke nem éri el a 400 négyzetmétert.

Használati megosztás

Használati megosztás esetén a cél, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő telken a tulajdonviszonyok használati rendjét szabályozzuk.

A használati megosztási vázrajz készítés során a földrészéletet igények szerinti területrészekre osztjuk a tulajdonostársak között, hogy melyek azok az ingatlanrészek, melyeket közösen, illetve kizárólagosan használhatnak.
Használati megosztás esetén a vázrajz mellett szükség van egy az ügyvéd, vagy közjegyző által készített szerződésre, amit az összes tulajdonosnak alá kell írnia.

A szerződés és a földhivatal által záradékolt vázrajz együttesen hasonló jogkeletkező hatást kelt mintha a telekrészek külön-külön helyrajzi számon lennének nyilvántartva.

Mikor érdemes használati megosztást készíteni?

  • Ha a földrészlet telekalakítással már nem osztható.

  • Osztatlan közös tulajdoni hányad vételekor jogilag rögzíthető, hogy új tulajdonostársként mely telekrészét veszi meg, illetve használja a későbbiekben kizárólagosan.

  • Az ingatlan értékét növelhetjük az osztatlan közös tulajdon használati rendjének szabályozásával

Szolgalmi jog bejegyzés

A telki szolgalom legalább két szomszédos földrészlet között létrejövő dologi jog, ami alapján az ingatlan tulajdonosa a szomszédos telek egy meghatározott részét használhatja.
A telki szolgalmi jog alapítása a földmérő által készített változási vázrajz alapján történik, ami tartalmazza többek között a szolgalmi jog tárgyának rajzi ábrázolását, területi kimutatását és a szolgalmi jog típusának pontos megnevezését.

A telki szolgalmi jog leggyakoribb típusai:

  • Átjárási és út szolgalmi jog,
    abban az esetben hozható létre, ha az adott ingatlan közútról közvetlen módon nem közelíthető meg, csak más szomszédos telken keresztül.

  • Vezeték vezetési szolgalmi jog,
    abban az esetben hozható, ha az ingatlan közmű ellátása közterületről közvetlen módon nem oldható meg, csak más tulajdonban lévő szomszédos telken keresztül. Ez a vezeték lehet víz, szennyvíz, gáz, áram, stb..

A telki szolgalmi jog létrejöhet szerződéssel, elbirtoklással, törvény rendelkezésével vagy bírósági határozat alapján is. A tulajdonos egyoldalú nyilatkozatával a saját javára is alapíthat telki szolgalmi jogot. Földmérő által készített változási vázrajz alapján a földhivatali ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel lép életbe.