Ingatlan tulajdonosként gyakran találkozhatunk az ingatlan-nyilvántartást érintő feladatokkal. Legyen szó akár telekhatárt érintő ügyekről, vagy telken belül történt változásokról. Ezek megoldásában nyújtunk teljeskörű földmérő szolgáltatást.
Telekhatár kitűzése, hivatalos, ingatlan-nyilvántartási adatok alapján.
Telekhatár kitűzése során a földhivataltól kapott adatok és a helyszíni állapotok alapján megmutatjuk telkének tényleges határvonalát, elkerülve ezzel az esetleges „telekhatár vitákat”.
Szolgáltatásunk teljes körű földhivatali ügyintézést biztosít.
Épületet épít, bővít, esetleg bont?
Fontos ezek ingatlan-nyilvántartásbeli átvezetése is. Mi elkészítjük ennek hivatalos dokumentációját, melyet benyújtunk a területileg illetékes földhivatalnak, ahol ezt jogerőre emelik.
Épületfeltüntetés esetén szükség van a használatba vételi engedélyre is, melyet az építési hatóság állít ki. Ennek hiányában fennmaradási engedély is kérhető.
Telekalakítás esetén a legfontosabb szempont a hasznos területek létrehozása. Ennek megvalósítására gyakran egy adott telket célszerű több különálló telekké osztani, vagy esetleg több szomszédos telket egy területté összevonni. Amennyiben a tulajdonosnak már van elképzelése a telek létrehozásával kapcsolatban, első körben célszerű felvenni a kapcsolatot a helyi építési hatósággal, aki előzetesen megállapítja, hogy a Telekalakítás megvalósítható e.
A földmérési munka a hivatalos ingatlan-nyilvántartási adatok alapján történik, melynek végeztével a terepen megjelöljük az új határvonalat/ határvonalakat, melynek állapotát a földhivatal átvezeti a nyilvántartásba.
Amennyiben a termőföld művelési ága megváltozik, azt be kell jelenteni az illetékes járási hivatalnál, annak átvezetése érdekében. A bejelentés elmulasztása földvédelmi bírságot vonhat maga után.
Művelési ág változásnak minősül:
a földrészlet művelési ágát más művelési ágra alakítják,
a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik,
a terület beruházási területté válik,
a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították,
a művelés alól kivett területet mező- és/vagy erdőgazdálkodási művelésre alkalmassá tették és ez eléri a legkisebb területi mértéket (400 nm-t)
Ha ezek valamelyike megvalósul, tehát a földrészlet művelési ága megváltozik, akkor ennek ingatlan nyilvántartási átvezetéséhez változási vázrajzot kell elkészíteni. Vázrajzot elkészíteni csak a tényleges változást követően lehet.
Nem kell változási vázrajzot készíteni abban az esetben, ha a változás az egész helyrajzi számot vagy az egész alrészletet érinti, illetve ha a változás területi mértéke nem éri el a 400 négyzetmétert.
Használati megosztás esetén a cél, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő telken a tulajdonviszonyok használati rendjét szabályozzuk.
A használati megosztási vázrajz készítés során a földrészéletet igények szerinti területrészekre osztjuk a tulajdonostársak között, hogy melyek azok az ingatlanrészek, melyeket közösen, illetve kizárólagosan használhatnak.
Használati megosztás esetén a vázrajz mellett szükség van egy az ügyvéd, vagy közjegyző által készített szerződésre, amit az összes tulajdonosnak alá kell írnia.
A szerződés és a földhivatal által záradékolt vázrajz együttesen hasonló jogkeletkező hatást kelt mintha a telekrészek külön-külön helyrajzi számon lennének nyilvántartva.
Ha a földrészlet telekalakítással már nem osztható.
Osztatlan közös tulajdoni hányad vételekor jogilag rögzíthető, hogy új tulajdonostársként mely telekrészét veszi meg, illetve használja a későbbiekben kizárólagosan.
Az ingatlan értékét növelhetjük az osztatlan közös tulajdon használati rendjének szabályozásával
A telki szolgalom legalább két szomszédos földrészlet között létrejövő dologi jog, ami alapján az ingatlan tulajdonosa a szomszédos telek egy meghatározott részét használhatja.
A telki szolgalmi jog alapítása a földmérő által készített változási vázrajz alapján történik, ami tartalmazza többek között a szolgalmi jog tárgyának rajzi ábrázolását, területi kimutatását és a szolgalmi jog típusának pontos megnevezését.
A telki szolgalmi jog leggyakoribb típusai:
Átjárási és út szolgalmi jog,
abban az esetben hozható létre, ha az adott ingatlan közútról közvetlen módon nem közelíthető meg, csak más szomszédos telken keresztül.
Vezeték vezetési szolgalmi jog,
abban az esetben hozható, ha az ingatlan közmű ellátása közterületről közvetlen módon nem oldható meg, csak más tulajdonban lévő szomszédos telken keresztül. Ez a vezeték lehet víz, szennyvíz, gáz, áram, stb..
A telki szolgalmi jog létrejöhet szerződéssel, elbirtoklással, törvény rendelkezésével vagy bírósági határozat alapján is. A tulajdonos egyoldalú nyilatkozatával a saját javára is alapíthat telki szolgalmi jogot. Földmérő által készített változási vázrajz alapján a földhivatali ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel lép életbe.